Képzeld magad elé azt a helyzetet, amikor a gyereked zokogva belép az ajtón.

Megáll.

Nem szól egy szót sem, csak folynak a könnyei.

Hosszas unszolás után bejelenti: “elvesztettem a telefonomat”

A telefon elveszett

A telefont pár hónappal korábban vettétek neki a születésnapjára.

Csillogó szemmel, büszkén vitte magával mindenhová.

Állandóan a kezében volt. Nyomkodta éjjel-nappal.

Délután letette a focipálya szélére, és szólt  a barátjának, hogy figyeljen rá, míg ő játszik.

A meccs végére sehol sem volt a telefon.

Első reakciód

Miután kinyögte, hogy elveszett a telefon, a természetes reakciója minden szülőnek valami ilyesmi volna:

“Mit csináltál ?”

“Hogy lehetsz ilyen …?”

“Mi a fenének kellett letenned a pálya szélére?”

“Tudod mennyibe kerül egy ilyen telefon?”

Pedig ilyenkor nem ez  a legcélravezetőbb megoldás.

NEM attól fog legközelebb felelősebben viselkedni, ha kapásból ráförmedsz, miközben tudja, hogy hibázott, és úgyis maga alatt van a várható reakciód miatt.

Hogyan lehet a gyereket okosan felelősségre tanítani, amikor tudja, hogy nagyon elszúrt valamit.

Biztosítsd a szeretetedről

Első reakciód mindig legyen az, hogy biztosítod a szeretetedről.

Apaként nagyon sokszor a dolgok költségére fókuszálunk vagy a kovetkező LOGIKUS lépésen gondolkodunk, hogy “csináld ezt, aztán azt…”

Pedig ebben a pillanatban a gyerekednek arra van szüksége, hogy érezze, hogy attól még a gyereked, hogy rossz fát tett a tűzre. Ugyanúgy szereted annak ellenére, hogy ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell.

Tehát ebben a helyzetben apaként Ne vágd a fejéhez, ami először eszedbe juta, hanem vegyél egy nagy levegőt, fogd meg a kezét vagy tedd a kezed a vállára, és mondd neki, hogy “Kicsim, szeretlek. De jó, hogy nem neked történt bajod. Ilyesmi előfordul.”

Nehéz mondat volt?

Ez bizony egy nagyon nehéz mondat ebben a helyzetben.

Akkor, amikor az elveszett telefon problémája jár az eszedben, és az, hogy meg kellene tanítanod, hogy felelősséggel kell vigyázni a dolgaira és felelősséget kell vállalnia a cselekedeteiért.

A kezdeti lépés után ragadd meg az alkalmat, tanítsd felelősségre

Miután biztosítottad róla, hogy szereted, jöhetnek a logikus lépések, amivel a kárt minimalizáljátok, majd jöhetnek a tanító szavaid, amivel a felelősségérzetét tudod növelni.

A telefon letiltása

Mondd el neki, hogy az elveszettt telefonról tovább tud telefonálni, akinél van, és ezt a ti pénzetekből teszi.

Ezért most jöjjön veled, felhívjátok a telefontársaságot, és le kell gyorsan tiltanotok a telefont.

Ebből megtanulja, hogy a telefon puszta elvesztésén felül további anyagi vonzata is lehet a dolognak.

Megtanulja, hogy mi a logikus és szükséges lépés ilyen helyzetben.

Egész életében emlékezni fog rá.  Ha a későbbiekben vele, mással, később az ő gyerekével történik hasonló.

Ha szeretnél új telefont

Sok szülő elköveti a hibát, hogy ha a gyerek elveszt vagy tönkretesz valamit, akkor megy és azonnal vesz  neki egy újat.

Ebből a gyerek csak azt látja, hogy nem volt különösebb következménye a cselekedetének. A szülő rendbetette, őt nem érte hátrány.

Helyette inkább mondd neki: “Fiam, ha szeretnél új telefont, akkor össze kell gyűjtened rá a pénzt. ”

De még előtte, mondhatsz neki egy történetet, ami még inkább megvilágítja neki e helyzetet.

“Egyik barátom kölcsönkért tőlem egy pár cipőt, amikor a kosárlabda bajnokságra készültünk az egyetemen.

A meccs után zuhanyozott, és nem zárta be a cipőt az öltözőszekrényébe. A cipőt ellopták, így nem tudta nekem visszaadni.

Az apámnak nem volt pénze, hogy új kosár cipőt vegyen nekem, vagy így szeretett volna felelősségre tanítani, ezért a következő meccseket kénytelen voltam a kis kínai tornacipőmben lejátszani, míg össze nem gyűjtöttem a pénzt egy új cipőre.”

Mire a történet idáig ér, már érteni fogja az összefüggést saját esete és a Te történeted között.

Itt a feleséged bekapcsolódhat a beszélgetésbe:

“Édesem, minden féle emberek vannak, akik azt figyelik, ki, hol hagy őrizetlenül egy iPod-ot, telefont, pénztárcát vagy bármi más értékes holmit. Erre is kell gondolnunk, és nem szabad semmit őrizetlenül hagynunk, még úgy sem, hogy másra bízzuk azt. Az edzésen, uszodában vagy a suliban zárj be te is mindent a szekrényedbe.”

Végül:

“Fiam, ha valami értékes számodra, ne bízd rá másokra.

Egy elöl hagyott telefon olyan, mint ha egy köteg pénzt hagynál az asztalon. Mindig lesz, aki arra gondol, hogy könnyen megszerezheti.

A dolog megtörtént. Örülünk, hogy veled nem történt semmi baj. Tanulj az esetből.”

Ezzel a gyereked érteni fogja, hogy miről van szó. Látja a következményeket, és hálás lesz, hogy nem ordítottad le még pluszban a fejét, amikor hazaért. Nem szégyenítetted meg.

Úgysem segítettél volna vele semmin. Nem tehetted volna vele meg nem történtté az esetet.

Legfrissebb a Youtube csatornán.
Iratkozz fel Te is!

Itt tudsz feliratkozni Ottó Youtube csatornájára.

A szerzőről

Sipos Ottó

a Családapa weboldal alapítója. Budapesten éli a családapák mindennapi életét. Kövesd a Facebookon, az Instagramon, és a Twitteren.

Ez a weboldal sütiket használ a forgalom elemzésére és a látogatói élmény növelésére. A használatról információkat kapnak a közösségi média, hirdetési és analitikai partnerek. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Adatvédelmi szabályzat További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Adatvédelmi szabályzat

Bezárás