A mesterséges intelligencia megalkotása az egyik legizgalmasabb dolog az emberiség történetében. Olyan szerencsések lehetünk, hogy éppen most, a mi életünkben, a szemünk előtt zajlik a kiteljesedése. Átélhetjük, formálhatjuk, rajtunk is múlik, milyenné válik. Előnyeivel, veszélyeivel együtt.

Jönnek a robotok videó sorozat hetente érkezik izgalmas, friss történetekkel a mesterséges intelligencia, a robotika, az új technológiák szélsebesen fejlődő világából.

Itt találod a Jönnek a robotokat a Youtube csatornán.

(Megjegyzés: Lájkold Ottó Facebook oldalát további izgalmas történetekért.)

A mesterséges intelligencia már gyermekként is foglalkoztatott.

Ha szereted a sci-fi-t, te is sokszor találkozhattál vele az olvasmányaidban.

Sok-sok sci-fi író történetében jelenik meg, általában valamilyen számítógép vagy intelligens gép, robot formájában. Oyan gépként, ami már képes az emberi intelligenciával összemérhető gondolkodásra.

Azóta tölt el izgalommal a kérdés, hogy fejlődése során milyen mértékű mesterséges intelligenciát lesz képes alkotni az ember, és vajon a világegyetemben van-e rajtunk kívül olyan, a mi mércénkkel intelligensnek nevezhető lény, aki képes mesterséges intelligenciát alkotni.

Mi a mesterséges intelligencia Wikipédia szerinti definíciója?

A Wikipédia így defiálja a mesterséges intelligencia fogalmát:

Mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk.

Hogyan fogalmaznád meg másként a mesterséges intelligenciát?

Az adattudományban sokan tekintenek a gépi tanulásra vagy a mesterséges neuron hálózatokra, mint a mesterséges intelligencia különböző fokú megjelenésére.

A fogalom valahol a tanulási, gondolkodási képesség és az agy működésének mesterséges utánzása körül forog, de nagyon sokféleképpen lehet intelligens algoritmusokat létrehozni.

A dolog mesterséges volta elég egyértelműnek tűnik, de az már komolyabb töprengést kíván, hogy kinek-kinek mit jelent az intelligencia. Vannak erre tudományos definíciók, és akár filozófiai mélységekhez is hamar eljuthatunk.

Az intelligenciát az embereknél mérik az IQ-val. Biztosan lehet mérni, hogy a mesterségesen létrehozott valami hogyan birkózik meg ugyanazokkal a feladatlapokkal.

Az emberi környezetben az érzelmi intelligenciának (EQ) is fontos szerepe van a társadalmunkban. Kíváncsian várom, ezen a területen mi lesz a helyzet a mesterséges intelligenciával.

A mesterséges intelligencia megfogalmazása kapcsolódhat az emberi viselkedés, a fizikai vagy szellemi munka automatizálásához. Amit az ember képes megcsinálni, arra megtanít valamilyen gépet vagy megadja a kereteket a gépnek hogyan tanuljon saját maga.

Mit tehet a mesterséges intelligencia?

Lehet ez a valami egy könyv vagy dal megírása, önvezető autó döntéshozatala.

Lehet egy stratégiai játékot játszó gép, egy webshop termék ajánlata az emberek korábbi vásárlási szokásai alapján, egy csomagot kiszállító drón, vagy egy távoli galaxisokban önmagát navigáló, döntéseket hozó gép.

Egy gép nagyságrendekkel gyorsabban képes lehet megtanulni járni, mint egy emberi lény.

Ha arra kap utasítást, hogy maximalizáljon tőzsdei műveleteket, és megfelelő feltetélekkel rendelkezik hozzá, akár képes lehet háborús cselekedetekbe torkolló műveleteket elindítani.

De nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, kezdhetjük egészen egyszerű dolgoknál.

Mi lehet a legegyszerűbb mesterséges intelligencia?

A legegyszerűbb formájaként egy programozó által leírt if (ha) feltételt is el tudok fogadni.

Mesterséges, hiszen egy ember által leírt kódról van szó. Olyan értelemben intelligens, hogy döntést hoz a bemenetére kapott adatra vonatkozóan.

Eldönti, hogy igaz vagy sem a rá vonatkoztatott feltétel, és annak megfelelően folytatja a program futását.

Ha igaz a feltétel, csinálok valamit, ha nem igaz, akkor nem csinálom azt a valamit.

Számomra itt kezdődik a mesterséges intelligencia.

Meddig juthat el a mesterséges intelligencia?

Szerintem nincs ember, aki a mesterséges intelligencia minden ágát akár csak megközelítően képes volna megjósolni.

Az biztos, hogy a fejlődés nagyon gyors lesz. Az ismert világunkat merőben át fogják alakítani a mesterséges intelligencia egymás után megjelenő megnyilvánulásai.

Kell félnünk a mesterséges intelligenciától?

Biztosnak gondolom, hogy rengeteget fogunk hallani róla negatív vonatkozásban. Nem csak jó szándékú emberek között élünk, hogy finoman fogalmazzak.

Mindig lesznek, akik a meglévő rendszereket rossz szándékkal próbálják manipulálni, vagy eleve olyanokat alkotnak, aminek nem a fejlődés és a közjó a mozgatója.

Osztom több, a témában megszólaló, elismert gondolkodó, például Stephen Hawking vagy Elon Musk aggodalmait, hogy akár az emberi civilizációra leselkedő egyik legnagyobb veszély lehet a mesterséges intelligencia.

Akár rossz szándék, akár olyan feltételek megléte miatt, amire nem is gondol az, aki megalkotja.

Ebben a témában messze nem csak a technológiai lehetőségek az irányadóak.

Milyen egyéb vonatkozásai vannak a mesterséges intelligenciának, ami nagyon fontos?

A biztonsági, etikai és szabályozási kérdések jutnak elsőként eszembe, amivel nagyon gyorsan foglalkozni kell.

Eleve be kell építeni ezeket a fejlődési környezetbe.

Nem érünk rá akkor foglalkozni vele, amikor egymás után derülnek ki majd a problémák, és jönnek elő a biztonsági események.

Még egyszer.

Nem az a nagy kérdés, hogy egy önvezető autó hány balesetet okoz. Az elszenvedőknek és családjuknak ez persze szerencsétlenség, de a mesterséges intelligencia akár az emberi civilizáció egészére is hordoz potenciális veszélyeket.

Mi a helyzet a munkánkkal? Jönnek a robotok és a mesterséges intelligencia?

Annak idején a gyárakban a futószalag megjelenése vagy a gőzgépek is sok ember vagy állat munkáját helyettesítették.

A fejlődés nem áll meg. Mindig lesznek új dolgok és szűnnek meg régiek.

Folytatódik az automatizálás.

Nekünk, embereknek mindenkor alkalmazkodnunk kell a változásokhoz.

Tanulni kell. Keresni a lehetőségeket. Új dolgokat alkotni, kitalálni.

A szerzőről

Sipos Ottó

a Családapa weboldal alapítója. Budapesten éli a családapák mindennapi életét. Kövesd a Facebookon, az Instagramon, és a Twitteren.