Ha iskolás korú gyereked van, biztosan ismerősen cseng a következő párbeszéd:
„Mi volt ma az iskolában?”
„Semmi.”
Vagy ez:
„Milyen napod volt ma?”
„Jó.”
Amellett, hogy a gyerekek egy idő után ki nem állhatják ezt a kérdést, te sem tudsz meg belőle semmit a napjukról.
Ha ez még párszor megismétlődik, jó eséllyel hagyod a fenébe az egészet azzal, hogy minek kérdezed, úgy sem ad értelmes választ ez a gyerek.
Ha tényleg érdekel, hogyan tudhatod meg mégis, mi volt ma az iskolában?
Nem kell mindjárt lerohanni
Amikor hazaérkezik a gyerek, egyrészt valószínűleg éhes. Mondjuk egy kiadós edzés után vagy csak, mert nem ette meg az ebédet a suliban. Másrészt totál unhatja már, hogy még be sem lépett máris neki szegezik mindennap ugyanazt a kérdést.
Az is lehet, hogy a gondolatban már azzal van elfoglalva, hogy mit fog csinálni a szabadidejében, így egyszerűen, gyorsan le akar rázni a gyors válasszal.
Csináld az ellenkezőjét! Jó taktika lehet, ha nem rohanod le rögtön ezekkel a kérdésekkel.
Érdemes kialakítani vagy az a szokást, hogy vacsi közben beszélgettek dolgokról vagy lefekvés előtt dumálgattok erről-arról.
Én például elég sokat tudtam meg annak idején a gyerekeim napjairól, miközben meséltem nekik. Egy idő után interaktivvá váltak a mesék és mindenki élvezte őket.
A délutáni autózások is jó alkalmat adhatnak a tartalmasabb beszélgetésre. Ott csak ketten vagytok. Nincs még számtalan külső tényező, ami miatt mindketten csak szaladtok a magatok dolgára.
Hagyd az általános kérdést
Jól működhet az is, hogy nem általánosan teszed fel a kérdést, hogy mi volt ma az iskolában, hanem konkrétabban kérdezel.
Jobban működhet, ha megkérdezed, hogy „Ma is kellett ötven felülést csinálni torna órán?”, „A múltkoriak után hogy mennek a dolgaitok a fizika tanárral?”, „Kivel mentetek át ebédelni?”, „Milyen feladatok voltak a matek dogában?” , „Kimentetek focizni kaja után?”, „Ma mi volt a legdurvább új szó angolból?” , meg ilyenek.
Ezekre könnyebben tud válaszolni a gyerek, nem kell hozzá összeszednie a gondolatait az egész napjáról.
Ne csak a történtekre fókuszálj
Érdekes, de sokszor könnyebb lehet beszélgetni a napi történésekről, ha nem közvetlenül arra kérdezel rá, hogy mi történt.
Helyette megközelítheted a napot a barátságok, érzések vagy a játék oldaláról.
Rákérdezhetsz, hogy
- ma is olyan jó volt-e egy dolog, mint ahogyan azt korábban mesélte?
- ma is azzal ment-e edzésre/ebédelni/haza, akivel korábban szokott?
- ma is csatár volt-e a csapatban, mint a múlt héten?
- még mindig olyan teljes csendben kell-e lenni fizika órán?
- a többiek is megnézték-e a videót, amit feladott a töri tanár hétvégére?
Így talán adódik egy téma, egy szál, amin elindulhat köztetek a beszélgetés.
Tényleg rá koncentrálj
Sok esetben tapasztalom (szégyen, de magamon is), hogy a szülők felteszik szinte robot módjára vagy foghegyről odavetve a kérdést a gyerek napjáról, de közben egészen mással vannak elfoglalva, mást csinálnak közben.
A gyerek látja, érzi, hogy a figyelem nem fordul felé, és azért válaszol semmit mondóan, hogy gyorsan léphessen tovább, mehessen a a szobájába. Egyszerűen le akarja zárni a beszélgetést, ami nem is beszélgetés valójában, hanem csak két egymásra nem figyelő ember gyors kérdés-válasza.
Biztosan előrébb jutsz, ha olyankor, amikor felteszed a szokásos kérdést a gyerekednek, abbahagyod akár csak tíz percre, amivel foglalkozol, és rá figyelsz.
Lássa, hogy most vele foglalkozol és tényleg érdekel, hogy mit fog válaszolni.
Amikor válaszol, akkor pedig érdemes végig hallgatnod, nem a közepén belevágnod egy újabb kérdéssel.
Érezni fogja, hogy valóban érdeklődsz az iránt amit mond, amit érez, ami miatt esetleg aggódik.
Neked milyen módszereid vannak, hogy megtudd, valójában mi volt ma az iskolában?
